Érdemes elolvasni a Kettős Mérce alapos beszámolóját arról, hogy miért rossz, ha a háziorvosok és más egészségügyi dolgozók, illetve a pedagógusok nem tudnak hogyan reagálni, ha LMBTQI kliensekkel vagy diákokkal találkoznak. 

A cikkben megszólal egy házi gyermekorvos, egy szakorvosi lap egyik szerkesztője, valamint a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is -- ő ezt mondja: "Tudjuk, hogy a házi gyermekorvosok többsége kevéssé van tisztában ezzel a kérdéssel, de úgy éreztük, fontos lenne, ha elindulna egy diskurzus. A holtpontról való elmozdulás lenne a cél.”  

A Háttér munkatársa, Dombos Tamás többek között ezt mondja a cikkben: „Mint minden ilyen dologban, a kulcs itt is a szakemberek felkészültsége és elfogadása, vagyis a saját szerepük átértékelése. Jó lenne, ha az orvosszakmai szervezetek erőteljesebben szólalnának meg, támogatnák, hogy az egészségügyben érdemben és szakmailag elfogadható módon legyen szó az LMBTI-emberek helyzetéről. Ezt viszont politikailag érzékeny kérdésnek tartják, ezért nem folyik róla nyílt szakmai párbeszéd. Világszinten egy fokkal azért jobb a helyzet, a WHO fontos ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyben található egyenlőtlenségek felszámolása érdekében, és az Európai Unióban is megfigyelhető egyfajta növekvő tudatosság és odafigyelés az LMBTI-emberek sajátos szempontjainak megjelenítésére. Magyarországon azonban van még bőven hova fejlődnünk. Épp ezért fontos minden olyan kezdeményezés, ami előre viheti ezt az ügyet.."

Queer forradalom a Youtube-on! >>

A Háttér munkája elősegíteni ezt az elmozdulást: fontos, hogy az egészségügyi szakemberek és a pedagógusok képzésében is megjelenjen a többek között az, hogy a titkolózás, illetve az elutasítástól való félelem vagy maga az elutasítás milyen hatással van a mentális egészségre, és hogyan tudják támogatni az LMBTQI klienseiket, tanítványaikat.

Olvassátok el a Rózsaszín Tapír beszámolóját is: Közösségben könnyebb!

Keress minket Facebookon is! >>