Adományozz!

Egyenlő Bánásmód Hatóság: mikor érdemes hozzá fordulni?

[sand] 2017. október 19.

Ingyenes jogsegélyszolgálatot működtetünk; ha valakit LMBTQI volta miatt hátrányos megkülönböztetés ér, segítünk, ha az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulna.
fotolia_85206694_s.jpg

Olvass az EBH előtt sikerrel zárult eseteinkről: a foglalkoztatási hátrányos megkülönböztetéstől a szolgáltatás-megtagadásig:

Jogellenesen utasították el a transznemű álláspályázót

Félmilliós bírság a miskolci polgármesternek a melegek diszkriminálásáért

Milliós bírság az LMBTQ sportegyesületet elutasító uszodának

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megvalósulását ellenőrző autonóm állami jogorvoslati fórum. Olyan panaszosok ügyében jár el, akiket hátrányos megkülönböztetés ér.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény az alábbi ún. védett tulajdonságok alapján tiltja a hátrányos megkülönböztetést. nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzetiséghez való tartozás, életkor, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, anyaság (terhesség) vagy apaság, családi állapot, szexuális irányultság, nemi identitás, társadalmi származás, vagyoni helyzet, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, foglalkozási jogviszony részmunkaidős jellege ill. határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozás, egyéb helyzet.

Az EBH eljárást akkor indíthat, ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított egy év és a jogsértés bekövetkezésétől számított három év még nem telt el.

A hátrányos megkülönböztetés formái:

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés történik, ha egy személy vagy csoport kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a védett tulajdonsága miatt, mint más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport.

(Közvetett hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk, ha egy intézkedés látszólag semleges és elfogulatlan és úgy tűnik, hogy nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, de a védett tulajdonságokkal rendelkezőket különösen hátrányosan érinti.)

A zaklatás rendszerint hosszabb folyamatban akkor valósul meg, ha a védett tulajdonsággal rendelkező személyekkel szemben - e tulajdonságuk miatt - olyan, emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítanak, amelynek célja vagy hatása megfélemlítő ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.

Megtorlás esetén az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt fellépő személyeket (vagy aki például tanúként támogatja őket) e magatartásuk miatt éri hátrány.

Kik ellen lehet panaszt benyújtani?

  • állami, önkormányzati szervezetek,
  • hatósági jogkört gyakorló szervezetek,
  • a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek,
  • közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények,
  • önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak,
  • pártok és minden egyéb költségvetési szerv diszkriminációt eredményező eljárásával szemben,

valamint

  • foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató,
  • állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő egyéni és társas vállalkozások,
  • vendéglátó-ipari, kereskedelmi valamint művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények,
  • szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó ellen.

A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és meg kell neveznie, hogy a hátrány, vagy kedvezőtlenebb bánásmód mely védett tulajdonságára vezethető vissza.

A kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérést, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is.

Ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy az eljárás alá vont az egyenlő bánásmód követelményét megsértette, a hatóság: 

  • elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
  • megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
  • nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát,
  • 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A hatóság azonban nem állapíthat meg az ügyfél számára anyagi kártérítést és nem rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását sem (pl. nem kötelezheti a munkáltatót arra, hogy vegye vissza eredeti munkakörébe a panaszost).

A bejegyzés trackback címe:

https://hattertarsasag.blog.hu/api/trackback/id/tr7112877606

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.